Nyílt levél: ne szemrevételezéssel, hanem szakmai, műszeres vizsgálattal döntsenek a fák sorsáról!

A kecskeméti Zöld Küldetés Egyesület a napokban értesült arról, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a törzsükre felfestett számokkal rengeteg fát jelölt meg az 52. számú főút Kecskemét külterületi szakaszán, a Sasfészek Étteremtől az izsáki leágazásáig. Számításaink szerint közel száz nagy méretű, kiterjedt lombkoronájú fáról van szó, nyárfákról és platánokról vegyesen, amelyek ma még jótékony árnyékot vetnek a főútra, ezeknek az éves ökológiai szolgáltatási értéke akár elérheti a 100 millió forintot is.

A sajtóban olvasott hírek szerint minden egyes fa ki lesz vágva, amelyet számmal jelöltek meg, csak nem egyszerre, hanem a fák állapotától függően ütemezetten.

Tisztában vagyunk azzal, hogy az országos közutak kezelésének szabályozásáról szóló 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet mellékletének 3.8 pontja úgy rendelkezik, hogy “A közút területén levő fák állapotát szemrevételezéssel kétévente legalább egyszer meg kell vizsgálni és a forgalomra veszélyes fák kivágása iránt intézkedni kell”.

Úgy véljük azonban, ez a jogszabályi rendelkezés napjainkra elavult, és sürgős felülvizsgálatra, módosításra szorulna a fák védelme érdekében. Ma már más időket élünk, mint akárcsak 25 éve.

Egyesületünk úgy ítéli meg, hogy súlyos hiba és környezetünk nagymérvű károsítása lenne, ha akár az említett, akár más, közutak mentén lévő értékes fákat érdemi vizsgálat nélkül, pusztán szemrevételezés után kivágnák.

Kétévenkénti szemrevételezéssel történő favizsgálat nem adhat valós képet a fák állapotáról. Így az eltávolításkor azt sem lehet pontosan tudni, egészséges-e a vágásra kijelölt fa, avagy sem, esetleg szakszerű ápolással meg lehetne-e még tartani tíz-húsz, vagy akár még ötven évig is. Nem minden elváltozásnak kell kényszerű fakivágást eredményeznie – van, ami faápolási beavatkozással kezelhető a veszély elhárítása érdekében. Mindez a mai klimatikus viszonyok között egyáltalán nem részletkérdés. Főleg, ha az említett fák közül sok szemre egyáltalán nem tűnik kiszáradóban lévőnek vagy éppen betegnek, sőt nagy részük szemmel láthatóan jó egészségi állapotnak örvend.

Véleményünk szerint az lenne a helyes eljárás, ha az utak menti fákat sokkal alaposabban megvizsgálnák FAKOPP-műszerrel, favizsgálati szakvélemény készülne, ez alapján csak a valóban veszélyes fák kerülnének kivágásra és azokat a fákat, amelyek szakszerű ápolással veszélymentessé tehetők, kivágás helyett faápolással őriznénk meg.

A klímaváltozással minden egyes fa felértékelődik, az idős, gyökereikkel a mély talajrétegekbe hatoló nagy fák pedig kiemelt értéket képviselnek, mind ökológiai szolgáltatásuk, mind a vízkörforgásban betöltött szerepük miatt, az utak mentén pedig a fokozott levegő tisztítási képességük végett. Egy nagy lombkoronájú fát nagyon sokáig nem tudnak pótolni a helyére ültetett facsemeték, amelyeknek a mai klimatikus viszonyok között egyre kisebb az esélyük a megmaradásra, közülük nagyon sok kiszárad az ültetést követő akár egy éven belül.

Szeretnénk felhívni a figyelmet a Magyar Faápolók Egyesülete által kifejlesztett Faérték alkalmazásra (https://faapolok.hu/faertekszamitas/), amely segítségével meghatározható egy fa pontos értéke. A program a fák jószolgálatára helyezi a számítás alapjait, vagyis arra, hogy a fa mennyi árnyékot ad, mennyi port köt meg, milyen a szén-dioxid megkötése és mekkora a párologtatása. Mivel mindez a fa lombkoronájában történik, ezért lombkoronaegységet vesz alapul. A forintosított érték azt jelenti, hogy mennyi pénzt kellene költeni egy faiskolában, ha adott fajtájú, korú, méretű fát szeretnénk megvásárolni, pontosabban, mennyi kis fa lombfelülete pótolná az adott egyed lombfelületét.

A Faérték eljárás szerint egy 60 éves platánfa és fehér nyár értéke is (elhelyezkedéstől, lombkorona állapotától, egészségi állapotától függően) kb. 2 és 9,5 millió forint között változhat. Egy 70 éves, kitűnő egészségi állapotú, ép koronájú platán értéke 13,3 millió forint, egy ugyanilyen kocsányos tölgyé már 16,8 millió forint.

Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy a fák sem örök életűek, előbb-utóbb mindegyiknél elkövetkezik az a kor vagy állapot, amikor nem lehet tovább halogatni a kivágását, főleg, ha a kidőlés kockázata miatt a fa alatt közlekedők testi épsége is veszélyben van. Ilyen esetekben teljes mértékben indokolt a fa eltávolítása. De úgy véljük, amíg lehet, mindenképpen érdemes megőrizni az idős, nagy fákat is. Ez az egész társadalom érdeke.

Mindezek miatt levelet írtunk Szilvai József Attilának, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának, és kértük, járjon közbe a jelzett fák alapos, faápoló szakemberek által történő műszeres megvizsgálása érdekében. Kértük, hogy csak a szakvélemény megismerése után szülessen döntés a fák további sorsáról, és csak azok legyenek eltávolítva, amelyek valóban veszélyt jelentenek a közlekedőkre. A későbbiekre nézve szeretnénk, ha ez országosan általános gyakorlattá válna. Javasoljuk a fenntartás során a lézerszkenner alkalmazásával történő felmérést, amellyel hatékonyan meg lehet állapítani például, hogy az egyes fák mennyire bírják a szélterhelést.

Az ügyben megkerestük a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályának vezetőjét, Csókási Anitát is, kérve ugyancsak a közbenjárását az ügyben.

Írtunk dr. Salacz László és dr. Szeberényi Gyula Tamás országgyűlési képviselőknek is, hogy felhívjuk figyelmüket a véleményünk szerint elavult rendelkezésre (a fák kétévenkénti szemrevételezése és ennek nyomán a fák kivágása), és kérjük őket, kezdeményezzék a jogszabályi változtatást az egészséges és ápolással megőrizhető fák védelme érdekében.

Levelet küldtünk Szemereyné Pataki Klaudiának, Kecskemét Megyei Jogú Város polgármesterének is, hogy közbenjárásával segítse, karolja fel az ügyet.

A nyílt leveleket alább lehet megtekinteni. Hamarosan egy elektronikus petíciót is tervezünk indítani, hogy aláírásokat gyűjtsünk az ügyért.