I. Az Egyesület adatai
Az Egyesület neve: Zöld Küldetés Egyesület
Az Egyesület székhelye: 6000 Kecskemét, Csabagyöngye utca 28.
Az Egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
Az Egyesület honlapjának címe: www.zoldkuldetes.hu
II. Az Egyesület célja, tevékenysége
Az Egyesület célja:
Társadalom és a természet összhangjának megteremtése, természet alapú megoldások alkalmazása, terjesztése a klímavédelem jegyében, természeti erőforrásaink gondos és takarékos használatának alkalmazása és ösztönzése, az emberi élet védelme érdekében.
Az Egyesület tevékenysége:
Természetregenerálás, víz és talajvédelem, zöldfelületek létrehozása, fák ültetése.
Környezet tudatos életmódra nevelés, szemléletformáló, klíma-, környezet- biodiverzitás-, víz- és talaj védelmi tájékoztatók-, előadások szervezése, bonyolítása, ismeretterjesztés, elméletben és gyakorlatban.
Lakosság, civil szervezetek, vállalkozások, intézmények, önkormányzatok ösztönzése, klímavédelmi javaslatok, valamint ezen szereplők együttműködésének elősegítése, az egyesület céljainak megfelelően.
Minden olyan, az Egyesület szervei és tagjai által végzett vagy irányított tevékenység, amely alkalmas a célok megvalósítására.
Az Egyesület közhasznú tevékenysége:
Az Egyesület közhasznú tevékenységet végző civil szervezet, mely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, és a közhasznú jogállás megszerzéséhez és fenntartásához megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható.
Az Egyesület közfeladatokhoz kapcsolódóan rendszeresen végez közhasznú tevékenységet. A közfeladatok teljesítését előíró jogszabályhely, valamint az Egyesület ezekhez kapcsolódó, rendszeresen végzett tevékenysége a következő:
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás közfeladathoz kapcsolódóan: környezetvédelem.
III. Az Egyesület működésére vonatkozó általános szabályok
Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesüljön az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból.
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a jelen alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.
Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
Az Egyesület a működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát a www.zoldkuldetes.hu internetes honlapján, az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán való közzététel útján biztosítja. Az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet minden év május 31. napjáig a www.zoldkuldetes.hu internetes honlapján és az Egyesület székhelyén kihelyezett hirdetőtáblán közzéteszi.
Az Egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok – a törvény alapján nem nyilvános adatok kivételével – nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, és a saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintésre és iratmásolásra vonatkozó igényeket írásban, az Egyesület elnökségéhez címzetten kell előterjeszteni. Az elnökség az iratbetekintést és az iratmásolat kiadását az Egyesület székhelyén, az igény bejelentésétől számított 8 napon belül köteles biztosítani a kérelmező számára.
IV. Tagdíj
Az Egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 31. napjáig kell egy összegben, az Egyesület házipénztárába vagy az Egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.
Az Egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 31. napjáig köteles az Egyesület házipénztárába vagy az Egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.
V. A tagság
Az Egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely:
nyilatkozik a belépési szándékáról (belépési nyilatkozat),
elfogadja az Egyesület céljait, és vállalja az Egyesület feladatainak megvalósításában való közreműködést
az alapszabályban foglalt rendelkezéseket magára nézve kötelezőnek elfogadja,
Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes-, vagy jogi személy, aki/amely vagyoni támogatásával, hozzájárulásával segíti az Egyesület munkáját.
Tiszteletbeli tag lehet az a természetes személy, aki különösen sokat tett az Egyesület céljainak eléréséért, anyagi függetlenségéért, társadalmi elismertségéért, egyéb bármilyen okból ezen tagság kinevezésre érdemesnek találtatik. A tiszteletbeli tag cím megszerzéséhez a közgyűlés határozata szükséges.
VI. A tagsági jogviszony keletkezése
Az Egyesületi tagság az alapításkor az Egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az Egyesület alapítását követően a rendes tagsági, pártoló tagsági jogviszony a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani. Az elnökség legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező részére. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak nincs helye.
A pártoló tag akkor lesz az Egyesület tagja, ha írásban eljuttatott belépési szándékát az Egyesület kézhez vette és vagyoni hozzájárulását, illetve támogatását megfizette, vagy az Egyesület rendelkezésére bocsátotta.
VII. A tagsági jogviszony megszűnése
A tagsági jogviszony megszűnik:
A tag kilépésével.
A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
A tag kizárásával.
A tagsági jogviszonyát a tag az Egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az Egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.
A kizárási eljárást bármely tag vagy Egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni, az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
VIII. A tagok jogai
Az Egyesület rendes tagja jogosult:
az Egyesület tevékenységében részt venni
az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni
a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
az Egyesület irataiba betekinteni
arra, hogy az Egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. Amennyiben a tag a közgyűlésen szavazati jogát képviselő útján gyakorolja, a képviselő részére adott meghatalmazást legalább teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni. A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
A pártoló és a tiszteletbeli tag jogai:
Tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület közgyűlésén.
Javaslatot tehet az Egyesületet érintő bármilyen kérdésekben.
Igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, és ha az adott évben megfizette legalább az aktuális tagdíj összegének megfelelő összeget (tagdíj vagy támogatás formájában).
Támogathatja az Egyesületet adománnyal, kölcsönnel, önkéntes munkával.
A tagok kötelezettségei
Az Egyesület rendes tagja:
Nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.
Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
Köteles az Egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.
Kötelessége az Egyesület szakmai és társadalmi elismertségének támogatása tudásával.
A pártoló és a tiszteletbeli tag kötelessége:
Az Alapszabály betartása.
A tiszteletbeli tagnak kötelessége az Egyesület szakmai és társadalmi elismertségének támogatása tudásával.
A pártoló tag kötelessége minimum az érvényes tagdíj mértékének megfelelő
évenkénti pártoló díj megfizetése.
IX. Az Egyesület szervei
Az Egyesület szervei:
Közgyűlés
Elnökség
X. A Közgyűlés
Az Egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés.
A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
az alapszabály, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és módosítása;
az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
közhasznúsági melléklet elfogadása;
az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
a jelenlegi és korábbi Egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
A közgyűlés szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
Közgyűlés úgy is megtartható, hogy a tagok elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével gyakorolják tagsági jogaikat. Az ülés lebonyolításához alkalmazott elektronikus hírközlő eszközökről, illetve annak használati módjáról a közgyűlési meghívóval együtt tájékoztatást kell adni. Az alkalmazott elektronikus hírközlő eszköznek olyannak kell lennie (pl. Skype, Messenger, Google Meet), amely biztosítja a személyesen jelen nem lévő tag személyazonosságának megfelelő azonosítását, valamint a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt.
A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az Egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
A közgyűlési meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.
A közgyűlési meghívót az Egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 3 napon belül a tagok a napirend kiegészítését kérhetik az elnökségtől a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben legkésőbb 2 napon belül írásban, igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.
A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
az Egyesület nevét és székhelyét;
a közgyűlés helyét és idejét;
a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a döntésre jogosult szerv döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, ha lehetséges személyét.
A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.
A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;
aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés az éves beszámoló jóváhagyásáról az általános szabályok szerint dönt. Az Egyesület alapszabályának módosításához, az Egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az Egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
XI. Elnökség
Az elnökség az Egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra. A vezető tisztségviselők kizárólag az Egyesület tagjai közül választhatók, minimum 1 éves tagsági viszony után.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a megbízás időtartamának lejártával;
visszahívással;
lemondással;
a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Az Egyesület vezető tisztségviselői.
Elnök
Elnökhelyettes
Elnökségi tag
Az egyesület első vezető tisztségviselője: Farkas-Barta Kata (anyja neve: Dudás Erzsébet, lakcím: Kecskemét, Csabagyöngye utca 28. )
Az Egyesület törvényes képviseletét mindegyik elnökségi tag ellátja.
A képviseleti joguk gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti joguk gyakorlásának módja: önálló.
Az elnökség feladatkörébe tartozik:
az Egyesület napi ügyeinek vitele, az elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
az Egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
a közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;
az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
részvétel a közgyűlésen, és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
a tagság nyilvántartása;
az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a Ptk.-ban előírt intézkedések megtétele;
a tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt tag tagjegyzékből (tagnyilvántartásból) történő törlése;
döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
a tag felvételéről való döntés.
Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az Egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
Az elnökségi ülésre szóló meghívót az Egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
Az elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;
aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlévő elnökségi tagok írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).
Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az Egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
A közgyűlés és az elnökség határozatait az elnök köteles a Határozatok Könyvébe bevezetni a 9. és a 20. pont szerinti adattartalommal.
XII. Felügyelőbizottság
Az Egyesületnél felügyelőbizottság létrehozására nem kerül sor.
XIII. Záró rendelkezések
Jognyilatkozatok megtételének módja.
Az Egyesülettel kapcsolatos jognyilatkozatot – ha a Ptk.-ból más nem következik – írásban lehet megtenni, és igazolható módon lehet közölni. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell az Egyesület határozatára, valamint jognyilatkozatnak és határozatnak a címzettel való közlésére.
Az írásbeli nyilatkozat közlése történhet az írásba foglalt nyilatkozat
postai úton történő elküldésével,
elektronikus levélben történő elküldésével.
Az írásbeli nyilatkozat postai úton történő elküldése esetén igazolható módon történő közlésnek minősül a küldemény ajánlottan vagy tértivevénnyel történő továbbítása. Ha az írásbeli jognyilatkozatot postán küldik el, azt az ellenkező bizonyításáig a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetén a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.
Az írásbeli nyilatkozat elektronikus levélben történő elküldése esetén igazolható módon történő közlésnek minősül az elektronikus levél kézbesítés eredményének visszaigazolása iránti kérelemmel történő továbbítása. Ha az írásbeli jognyilatkozatot elektronikus levél útján küldik el, azt az ellenkező bizonyításáig az a kézbesítés eredményéről érkező elektronikus visszaigazoláson feltüntetett átvételi időpontban a címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.
Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alábbi közhasznú szervezetnek kell átadni:
Név: 10 millió Fa Alapítvány
Székhely: 1072 Budapest, Klauzál tér 14. 3/19.
Cégjegyzékszám (nyilvántartási szám): 01-01-0012870
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.
Záradék
Mint az egyesület elnöke igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okiratból kitűnik, az aláhúzott betűs kiemelésekkel, hogy az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat mely pontjainak változása adott okot.
Kelt: Kecskemét, 2023.02.22