I. Az egyesület neve, székhelye, alapító tagjai
Az egyesület neve: Zöld Küldetés Egyesület
Az egyesület székhelye: 6000 Kecskemét, Csabagyöngye utca 28.
Az egyesület alapító tagjainak nevét, lakóhelyét (székhelyét), aláírását tartalmazó tagjegyzék
az alapszabály nem nyilvános részeként elkülönítetten kezelt mellékletét képezi.
Az egyesület honlapjának címe: www.zoldkuldetes.hu
II. Az egyesület célja, tevékenysége
Az egyesület célja: Kecskemét és környéke klimatikus viszonyainak javítása érdekében fák és erdők telepítése, zöldterületek növelése Magyarországon, valamint a biodiverzitás megtartásának elősegítése.
Az egyesület tevékenysége:
– Fák ültetése, zöldfelületek létrehozása.
– Klíma-, környezet- biodiverzitás védelmi tájékoztatók, előadások szervezése, lebonyolítása, ismeretterjesztés.
– Városi szereplők, lakosság, civil szervezetek, vállalkozások, intézmények, önkormányzatok ösztönzése, klímavédelmi intézkedések megtétele, valamint ezen szereplők együttműködésének elősegítése, az egyesület céljainak megfelelően.
Az egyesület közhasznú tevékenysége:
Az Egyesület közhasznú tevékenységet végző civil szervezet, mely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, és a közhasznú jogállás megszerzéséhez és fenntartásához megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható.
Az Egyesület közfeladatokhoz kapcsolódóan rendszeresen végez közhasznú tevékenységet. A közfeladatok teljesítését előíró jogszabályhely, valamint az Egyesület ezekhez kapcsolódó, rendszeresen végzett tevékenysége a következő:
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás közfeladathoz kapcsolódóan:
– környezetvédelem
– növények ültetése
– esőkertek létrehozása
– környezeti nevelés a természetvédelmi kultúra fejlesztése
III. Az egyesület működésének időtartama
Az egyesület működésének időtartama: határozatlan.
IV. Vagyoni hozzájárulás
Az egyesület tagja az egyesület alapításakor vagy a tagsági jogok keletkezésének más eseteiben az egyesület részére pénzbeli vagyoni hozzájárulást nem teljesít.
V. Tagdíj
Az egyesület tagjai tagdíj fizetésére kötelezettek.
A tagdíj összegének, esedékességének, tagdíjfizetés módjának meghatározása a közgyűlés (alakuló közgyűlés) hatásköre.
Az egyesület alapításakor a tagok a tagdíjat a nyilvántartásba vételt követően kötelesek megfizetni.
Az egyesület alapítását követően újonnan belépő tag a tagdíjnak a tagsági jogviszonya keletkezésének időpontjától számított időarányos részét köteles megfizetni.
VI. A tagság
Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely:
– nyilatkozik a belépési szándékáról (belépési kérelem),
– elfogadja az egyesület céljait
– az alapszabályban foglalt rendelkezéseket magára nézve kötelezőnek elfogadja,
VII. A tagsági jogviszony keletkezése
Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik.
Az egyesület alapítását követően a tagsági jogviszony a belépési kérelem közgyűlés általi elfogadásával keletkezik.
A belépési kérelmet az egyesülethez kell benyújtani. A közgyűlés legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül, a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével határoz a tagfelvételről.
A közgyűlés tagfelvétel tárgyában hozott határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező részére.
A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a tagfelvételi kérelmet előterjesztő részéről jogorvoslatnak nincs helye.
VIII. A tagsági jogviszony megszűnése
A tagsági jogviszony a Ptk.-ban meghatározott eseteken túl megszűnik a tagdíj megfizetésének elmulasztása esetén.
Amennyiben a tag tagdíj fizetésére köteles és tagdíjfizetési kötelezettségének az előírt időpontig nem tesz eleget, az ügyvezetés harmincnapos határidő tűzésével és a jogkövetkezmények feltüntetésével írásban, a tag részére igazolható módon küldött figyelmeztetésben felszólítja a tagot a tagdíj megfizetésére. A harmincnapos határidő eredménytelen elteltével a tagdíjfizetési kötelezettségét nem teljesítő tag tagsági jogviszonya a határidő lejáratát követő nappal megszűnik. A tagsági jogviszony megszűnését az ügyvezetésnek a volt taggal igazolható módon közölnie kell.
IX. A tagok jogaival összefüggő egyes rendelkezések
A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja.
Amennyiben a tag a közgyűlésen szavazati jogát képviselő útján gyakorolja, a képviselő részére adott meghatalmazást legalább teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
X. Az egyesület döntéshozó szerve
Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés.
A közgyűlés az egyesület tagjainak összességéből álló testület. A közgyűlés összehívására, lebonyolítására és döntéshozatalára jelen alapszabályban foglalt kiegészítő szabályok mellett a Ptk. rendelkezései szerint kerül sor.
A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
– az alapszabály módosítása;
– döntés azokban a kérdésekben, amelyeket a Ptk. vagy az alapszabály nem sorol az ügyvezetés hatáskörébe.
A közgyűlés a hatáskörébe tartozó ügyekben döntéseit ülés tartása nélkül is hozhatja.
A közgyűlés szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.
A meghívó kézbesítésétől számított 3 napon belül a tagok a napirend kiegészítését kérhetik az ügyvezetéstől a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az ügyvezetés 2 napon belül dönt. Az ügyvezetés a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt 2 nappal írásban, igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az ügyvezetés a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
XI. Az egyesület ügyvezetése, képviselete
Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el.
A vezető tisztségviselők megbízatása 3 évre szól.
A vezető tisztségviselők kizárólag az egyesület tagjai közül választhatók.
A vezető tisztségviselőket a közgyűlés választja. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztség megválasztott személy általi elfogadásával jön létre.
Az egyesület törvényes képviseletét mindegyik elnökségi tag ellátja.
XII. Az egyesület vezető tisztségviselői és képviseleti jogosultságuk gyakorlásának módja, terjedelme
Az egyesület vezető tisztségviselői. Az elnökség tagjai:
– Elnök
– Elnökhelyettes
– Elnökségi tag
A törvényes képviseleti joggal felruházott elnökségi tag képviseleti joga gyakorlásának módja önálló, terjedelme általános.
Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik:
– az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
– a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
– az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
– az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
– az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése;
– a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
– az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
– részvétel a közgyűlésen, és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
– a tagság nyilvántartása;
– az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
– az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
– az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a Ptk.-ban előírt intézkedések megtétele;
– a tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt tag tagjegyzékből (tagnyilvántartásból) történő törlése;
– döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
Az elnökség ülésezési rendjére és döntéshozatalára az általa elfogadott ügyrend irányadó.
XIII. Felügyelőbizottság
Az egyesületnél felügyelőbizottság létrehozására nem kerül sor.
XIV. Záró rendelkezések
Jognyilatkozatok megtételének módja.
Az egyesülettel kapcsolatos jognyilatkozatot – ha a Ptk.-ból más nem következik – írásban lehet
megtenni, és igazolható módon lehet közölni. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell az egyesület határozatára, valamint jognyilatkozatnak és határozatnak a címzettel való közlésére.
Az írásbeli nyilatkozat közlése történhet az írásba foglalt nyilatkozat
– postai úton történő elküldésével,
– elektronikus levélben történő elküldésével.
Igazolható módon történő közlés
Az írásbeli nyilatkozat postai úton történő elküldése esetén igazolható módon történő
közlésnek minősül a küldemény ajánlottan vagy tértivevénnyel történő továbbítása. Ha az írásbeli
jognyilatkozatot postán küldik el, azt az ellenkező bizonyításáig a tértivevényen feltüntetett
átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetén a feladástól számított ötödik munkanapon a
belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.
Az írásbeli nyilatkozat elektronikus levélben történő elküldése esetén igazolható módon
történő közlésnek minősül az elektronikus levél kézbesítés eredményének visszaigazolása iránti
kérelemmel történő továbbítása. Ha az írásbeli jognyilatkozatot elektronikus levél útján
küldik el, azt az ellenkező bizonyításáig az a kézbesítés eredményéről érkező elektronikus
visszaigazoláson feltüntetett átvételi időpontban a címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alábbi közhasznú szervezetnek kell átadni:
Név: 10 millió Fa Alapítvány
Székhely: 1072 Budapest, Klauzál tér 14. 3/19.
Cégjegyzékszám (nyilvántartási szám): 01-01-0012870
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.
Kelt: Kecskemét, 2022.03.10