Valószínűleg 1928-ban ültethettek tölgyfákat Kecskeméten az akkor Nagymagyarország útra keresztelt – ma Dózsa György – út mentén, ezeknek a fáknak az utolsó hírmondóit akarják most kivágni.
Székelyné Kőrösi Ilona kecskeméti történész, etnográfus árult el néhány érdekességet a kecskeméti Dózsa György útról és az itt álló tölgyfákról. Kijelentette: a kivágni tervezett három fa “a várostörténet szempontjából is védendő!”
“A városközpontból a Homokbánya felé vezető út – korábban Vásári Nagy utca – a két világháború között Kecskemét egyik legfontosabb útja volt. Mindkét oldalán polgári, kispolgári házak kertes házak épültek, több laktanya is ezen az útvonalon helyezkedett el. 1928 tavaszán a Nagymagyarország út elnevezést kapta, erről a korabeli újságok beszámolóiból is tudhatunk. Kecskeméti utcanevek története című könyvében Erdélyi Erzsébet úgy fogalmazott, így kívántak emlékeztetni a Trianon előtti “régi dicsőségünkre” – mondta el a történész. Nagyon valószínű, hogy a tölgyfákat is ekkor, az út átnevezésekor ültették el.
Szintén 1928-ban, a szomszédos Vásártér kiépülése során az eddig még névvel el nem látott utcákat az elszakított országrészek folyóvizeiről Lajta, Poprád, Garam, Olt, Ipoly, Szamos, Száva és Küküllő utcáknak nevezték el, ugyancsak az emlékeztetés céljával.
Székelyné Kőrösi Ilona azt is elmondta, hogy az utakat szegélyező fasor ebben az időben természetes volt. A tölgy a történelmi idők fája, jelkép értéke is van, hosszú életű, nemes és hasznos fa, a címertanban is szerepel. Kecskemét hajdan hatalmas tölgyesek birtokában volt, ami hozzájárult egykori gazdagságához. Napjainkban a rengeteg tölgyfának már csak hírmondói vannak…
Amit csak lehet, meg kell tennünk a Dózsa György úton még meglévő három tölgyfa megvédése érdekében! Szeptember 10-én, szombaton délelőtt 10 órakor a Kecskeméti Városszépítő Egyesülettel közösen tiltakozunk a fák kivágása ellen! Találkozunk a tölgymatuzsálemeknél!
Az ügyről itt és itt írtunk bővebben.
Az 1933-as térképen a Nagymagyarország (ma Dózsa György) út látható, a 17-es számmal jelölt épület a Magyar Királyi Állami Főreál és polgári fiúiskola (a mai Katona József Gimnázium). Forrás: Kecskemét törvényhatósági jogú város átnézeti térképe, 1933, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltár – a Magyar Várostörténeti Atlasz 7. kötetében
